Jégkorong – Nagy-Britannia ellen sem sikerült a győzelem

Nagy-Britanniában folytatódott a magyar válogatott felkészülése a közelgő világ bajnokságra, ezúttal is két meccset játszva a házigazda válogatottjával.
Az első mérkőzésre Milton Keynesben került sor, ahol jól kezdtük a meccset, már a 7. percben Szabó Bence révén vezetést szereztek a mieink, további gólok is jöhettek volna ebben a harmadban, mert a helyzeteink megvoltak hozzá, de rendre el is puskáztuk azokat. Hazaiaknak nem sok momentumok volt ebben a játékrészben, eddigi felkészülési meccseink legjobb harmadát produkálva 1-0-ás vezetéssel mehettünk a szünetre.
Ennek ellenére a másodikharmad nem kezdődött júl számunkra, bő három perc alatt sikerült fordítaniuk a briteknek, mind a két góljuk Dowd nevéhez fűződik. Ekkor a levegőben lógott az újabb hazai gól, mert kellőképpen megzavarodtak a mieink, de amilyen váratlan volt az első játékrészhez képest a britek feltámadása, olyan váratlanul sikerült most nekünk Galló révén egyenlíteni! Ezzel a góllal sikerült is megnyugodnunk, ennek is köszönhetően Vértes góljával újra mi szereztük meg a vezetést a harmad közepén. Sőt! Horváth Milán révén újabb gólt sikerült elérnünk, ezzel már kettőre növelve az előnyünket. Igaz, ennek csak pillanatokig örülhettünk, mert a gólunk után 16 másodperccel már a mi kapunkban táncolt a korong, ismét Dawd volt eredményes.
Az eseményekben gazdag másodikharmad után a harmadikban is hasonlóan indult a forgatókönyv, ezúttal is gyorsan egyenlítettek a hazaiak. De most nem sikerült a gyors válasz, de ezúttal kimaradt a helyzet, ellenben kettős emberhátrányba kerültünk. Előbb Szabó gáncsolása majd Sofron testre ütése ért büntetést, amit a britek könyörtelenül ki is használtak, ezzel újra megszerezve a vezetést és sikerült ráütni az újabb gólt is. Kétgólos brit előny ellenére nem adták fel a mieink, de már nem sikerült megújulni, küzdöttünk becsülettel, de az újabb gólt is a hazaiak szerezték, a találkozó utolsó percében, immár üreskapura. Ezzel 7-4-es győzelmet aratva felettünk.

A második összecsapásra szerdán került sor Notthinghamben, ezt a mérkőzést nem kezdtük olyan jól, mint az előzőt, inkább a britek diktálták a tempót, kimondottan kemény harmad elején nem is tudtuk felvenni a ritmust, de a végére magunkra találtunk, és ez helyzetekben is megmutatkozott, gólt viszont nem sikerült szereznie egyik csapatnak sem.
Másodikfelvonásban sem kezdtük túl jól a harmadot, több brit lehetőség akadt, szerencsénkre mind kimaradt, itt is lassan vettük fel a ritmust. De mikor ez sikerült, akkor nekünk is adódtak már lehetőségeink, de mi is hibáztunk a kapu előtt. A hajráig nem is változott a helyzet, mind a két csapat előtt adódtak lehetőségek, de ezek rendre kimaradtak, de a végén a hazaiaknak csak sikerült betalálniuk, ezzel előnyből várhatták a záróharmadot.
Az utolsó felvonást viszont remekül kezdtük, még fél perc sem telt el, mikor Sofronnak sikerült bevennie a kaput. Innentől mind a két csapat nyílt sisakos, pörgős játékot játszott. A harmadközepéig kellett várni az újabb gólra, amit sajnos ismét a hazaiak szereztek meg, egy emberelőnyt kihasználva Neilson talált a kapunkba. Ezután a magyar csapat mindent megpróbált az egyenlítésért, kapust is többszőr levitték, hogy emberelőnyben legyenek, de a hazaiak tudták ezt kihasználni egy üreskapus góllal. A mieink még a végén azért összehoztak egy szépítést Erdély révén, de ez csak az eredmény kozmetikázására volt elég.

Nagy-Britannia–Magyarország 7-4

Nagy-Britannia–Magyarország 3-2